Összefoglalás és gyakorlás a számonkéréshez

A V-modell szemlélteti, hogy a fejlesztés során meghatározott munkatermékekhez későbbi ellenőrzések kapcsolódnak. A komponens részletes terve a komponensteszt, az összekötések terve az integráció, a rendszerkövetelmény a rendszerteszt, a felhasználói igény az elfogadási vizsgálat alapja lehet. Ez nem utasítás arra, hogy a tesztek tervezésével megvárjuk a program elkészültét. A követelmény pontosságát és tesztelhetőségét már az elején ellenőrizzük.

Iteratív fejlesztésnél a megoldást több körben pontosítják; az inkrementum új, használható részt adhat a termékhez. Agilis munkában egy rövid körön belül közös példák, ellenőrizhető elfogadási feltételek, megvalósítás, tesztelés és visszajelzés követik egymást vagy fedik át egymást. Minden új funkciónál az új viselkedés és az érintett korábbi működés is számít. Ne keverd össze az iterációt a tesztelés elhagyásával: a gyakori változás még több tudatos visszajelzést igényel.

Komponenstesztben egy elkülöníthető rész viselkedése a kérdés: például a férőhelyszámoló helyes eredményt ad-e. Integrációs tesztnél a részek együttműködését és adatátadását ellenőrizzük: a jelentkezési modul helyes foglalást ment-e. Rendszertesztben a teljes alkalmazásra kérdezünk rá: a diák bejelentkezik, jelentkezik, visszaigazolást lát, majd a tárolt foglalását is megtalálja. Elfogadási tesztnél az átvevő tényleges célja és a bevezetés feltételei a mércék: az ügyintéző el tudja-e végezni a munkáját, és felkészült-e a működtetés.

A szintek nem pusztán az egymás utáni négy lépést jelentik. Iteratív munkában átfedhetnek, és egy magasabb szintű tesztben talált hiba oka lehet egy kis belső részben. A szintet a teszt tárgya és célja szerint nevezzük meg. Az elfogadásnak lehet felhasználói és üzemeltetési oldala; az átállásnál az átvitt adatok helyességét és a helyreállíthatóságot is vizsgálhatjuk.

A funkcionális tesztelés azt vizsgálja, helyes-e a rendszer meghatározott működése. A nem funkcionális tesztelés minőségi jellemzőre, például válaszidőre, használhatóságra vagy biztonságra kérdez rá. A strukturális vizsgálat a megvalósítás belső szerkezetéből, például fontos kódágakból indul ki. A változáshoz kapcsolódó tesztelésnél megerősítő próbával ellenőrizzük, megszűnt-e az eredeti hiba, regressziós próbával pedig azt, romlott-e más működés.

A szint és a típus két külön tengely: rendszerszinten is lehet funkcionális és teljesítménytesztet végezni, komponenstesztben pedig lehet kódágakat vizsgálni. Egy konkrét tesztnek több leírója is lehet. A magas strukturális lefedettség nem bizonyítja, hogy az elvárt üzleti eredmény helyes; a gyors válasz pedig nem bizonyítja, hogy a kapott találatok megfelelnek a keresési szabálynak.

A gyakorló feladatokban a címke önmagában kevés: kell a teszt célja, a kiinduló állapot, a lépések és a megfigyelhető elvárt eredmény. A 16. óra példájában a két egyidejű foglalás hibáját különböző szinten vizsgálhatjuk. Ha a hibát kijavítják, az eredeti eset újrafuttatása megerősítő teszt; a normál foglalás és lemondás ismételt ellenőrzése regresszió. A tesztek választását a lehetséges hatás indokolja.

Karbantartási tesztet hibajavítás, új funkció, környezeti frissítés, adatmigráció vagy funkció kivezetése is kiválthat. A hatáselemzés a módosítás függőségeit keresi: milyen felület, tárolt adat, más szolgáltatás vagy szerepkör érintett. Ezután új teszteket és célzott regressziós eseteket választunk. A fennmaradó, nem ellenőrzött kockázatot is jelezzük; egy korábbi verzió zöld eredménye nem bizonyítja az új verzió megfelelését.

Először ismételd át a fenti négy témakört és a kapcsolódó leckék példáit. A gyakorlósor 20 feleletválasztós és 10 kifejtős kérdést tartalmaz, öt témacsoportban. A feleletválasztós választás után azonnal megjelenik a magyarázat és a pillanatnyi eredmény. A kifejtős feladatnál előbb írd be saját megoldásodat, majd külön nyisd meg a tippet vagy a mintát. A mintát összehasonlításra használd: indokolt más megoldás is helyes lehet.

Ha egy kérdésnél elakadsz, a témacsoport fejlécéből egy kattintással visszaléphetsz a hozzá kapcsolódó órához. A számláló csak a feleletválasztós kérdések eredményét mutatja; a kifejtős válaszokat neked kell értékelned. Ez az oldal felkészülési összefoglaló és gyakorlás, nem az osztályban értékelt dolgozat.

A V-modell tesztelési kapcsolatai nem azt jelentik, hogy csak a kód elkészülte után szabad tesztet tervezni. Az iteráció nem egyenlő a követelmények és tesztek hiányával. A komponensteszt egy rész működését, az integrációs teszt a részek kapcsolatát célozza; a rendszerteszt a teljes rendszerről, az elfogadási teszt az átvevő céljairól ad bizonyítékot.

A szint és a típus külön kérdésre válaszol. A megerősítő teszt a kijavított eredeti hibát, a regressziós teszt az esetleges mellékhatásokat ellenőrzi. Ha egy feladatban két értelmezés lehetséges, mindig írd le, melyik rendszerhatárt és melyik elvárást választod. Indoklással a besorolás ellenőrizhetővé válik.

Vegyünk egy új szabályt: egy kurzusra csak aktív jogviszonyú diák jelentkezhet, és egyszerre csak az utolsó egy szabad hely foglalható le. Első lépésként pontosítsd az elvárt viselkedést aktív, inaktív és hiányzó jogviszony mellett. Második lépésként jelöld ki a vizsgált szintet: a jogosultságot számoló függvény, az adatforrás kapcsolata, a teljes jelentkezés és az ügyintézői munkafolyamat külön tesztcélt jelentenek.

Harmadik lépésként válassz teszttípust és adatot: helyes funkcionális eredmény, egyidejű kéréshez mérhető működés, fontos kódág, valamint a korábbi foglalások regressziója. Negyedik lépésként írd le a bizonyítékot: bemenet, induló állapot, végrehajtás, elvárt és tényleges eredmény. Az utolsó férőhelyre két sikeres foglalás nem elfogadható; a második jelentkező pontos kimenete a várólista szabályától függ.

Az első és második témacsoport a V-modellt, az iteratív és agilis életciklust, valamint a komponens és integrációs szintet járja körül. A harmadik a rendszer- és elfogadási vizsgálatot, a negyedik a szint és típus összefüggését, az ötödik a karbantartási tesztet és a hatáselemzést gyakoroltatja. Minden blokk közvetlen hivatkozást ad a kapcsolódó leckékre.

Előbb próbálj önállóan dönteni, utána nézd meg a magyarázatot. A kifejtős választ röviden, de konkrétan írd meg: cél → kiinduló állapot → lépések → ellenőrizhető eredmény → indoklás. A mintamegoldás nem automatikus értékelés, mert több megközelítés is védhető. A tévesztett fogalmakat a megfelelő óra példáin keresztül gyakorold újra.