Miért szükséges a tesztelés?

A tesztelés korán felfedezett hibákkal javítási lehetőséget ad, és a termék különböző állapotairól bizonyítékot szolgáltat. A tesztelő a felhasználó szempontjait is képviselheti: nemcsak azt nézi, hogy a rendszer képes-e egy műveletre, hanem azt is, hogy az eredmény használható-e. A tesztelési adatok segítenek a fejlesztési, javítási és kiadási döntésekben.

Ez nem kizárólag a tesztelő munkája. A fejlesztő, az elemző, az üzemeltető és a felhasználói képviselő is hozzájárulhat a minőséghez. Egy jól megfogalmazott kérdés a követelményről gyakran többet ér, mint később sok, rossz feltételezésen alapuló teszt.

A minőségbiztosítás a munkafolyamatok javítására és a hibák megelőzésére irányul: például egységes követelménysablon, ellenőrzési rend, megfelelő kódáttekintés. A tesztelés a termék és a kapcsolódó munkatermékek minőségéről gyűjt információt, hibákat tár fel, és a minőségellenőrzés fontos formája. Egyik sem váltja ki a másikat.

Ha egy csapatnál sokszor félreérthető követelményekből lesz hiba, a tesztelés megmutatja a következményeket, de a minőségbiztosítás a követelmények megírásának és felülvizsgálatának folyamatát is javítja. A teszteredmények így nemcsak az adott hibajavítást, hanem a későbbi hibák megelőzését is segítik.

Kiváltó ok lehet például a félreérthető követelmény és a felülvizsgálat hiánya. Ennek hatására a fejlesztő tévesen értelmezhet egy szabályt: ez emberi tévedés. A forráskódban hibás feltétel marad: ez hiba. Ha az érintett feltétel egy futás során teljesül, a felhasználó hibás viselkedést tapasztal: ez meghibásodás. Nem minden kódbeli hiba okoz azonnal vagy minden esetben látható meghibásodást.

A hibakeresés az eltérés okát keresi és javítja; a tesztelés utána ellenőrzi, hogy megszűnt-e a megfigyelt probléma. A kiváltó ok elemzése még egy lépéssel hátrébb lép: miért kerülhetett be a hiba, és hogyan csökkenthető a hasonló hibák jövőbeni száma?

A tesztelés nem maga a hibajavítás. Azzal járul hozzá a sikerhez, hogy feltár egy eltérést, érthetően megmutatja a következményét, és ellenőrizhető információt ad a döntéshozóknak. Ha a hiba korán ismertté válik, a csapat még a nagyobb továbbterjedés előtt javíthatja. A jó teszt nem a tesztelő eredményességét 'bizonyítja', hanem segít megítélni, mennyire megbízható a termék a fontos használati helyzetekben.

A teszteredmény nem csak 'sikeres' vagy 'sikertelen' lehet. Tartalmazhatja a vizsgált verziót, az érintett környezetet, a végrehajtott eseteket, a nem ellenőrzött részeket és a fennmaradó kockázatokat. Ez alapján a csapat dönthet hibajavításról, további tesztelésről vagy a kiadás elhalasztásáról. Ha nem derül ki, mit nem vizsgáltunk, a sikeres eredmény félrevezető lehet.

A minőségbiztosítás elsősorban arra kérdez rá, hogy milyen munkafolyamatok mellett keletkezik kevesebb hiba: hogyan írjuk a követelményeket, kik véleményezik őket, milyen ellenőrzési szabályok vannak. A tesztelés a konkrét munkatermékből nyer bizonyítékot, például egy űrlap működésének vagy egy dokumentum egyértelműségének ellenőrzésével. Az előbbi megelőzésre, az utóbbi feltárásra és visszajelzésre helyez hangsúlyt.

Ha tíz alkalommal ugyanaz a dátumértelmezési hiba bukkan fel, nem elég a tizedik változatot is kijavítani. A csapatnak érdemes megnézni, hogyan rögzíti a dátumokra vonatkozó követelményeket és hogyan vizsgálja a határokat. A tesztelés ekkor a minőségbiztosításnak is adatot szolgáltat: a visszatérő mintázat a folyamat javításának szükségességét mutatja.

Egy online pénztárnál a vevő 20% kedvezményt vár, mégis 2%-ot kap. Ez a megfigyelt hatás. A programban szereplő téves százalékkezelés lehet a hiba, de ezt a kód és az adatok vizsgálata igazolja. Az emberi tévedés lehet a százalékérték félreértése, a mélyebb kiváltó ok pedig az, hogy a követelmény nem rögzítette a tárolt érték mértékegységét. A lánc tagjai tehát különböző kérdésekre válaszolnak.

A hiba nem feltétlenül látszik azonnal. Ha a kedvezményes ágat csak ritkán használják, a hibás kód hosszú ideig rejtve maradhat. Fordítva is előfordulhat: hibás működést külső körülmény, például szolgáltatáskimaradás okoz. Éppen ezért a hibajegyben a tényleges eredményt kell biztos tényként rögzíteni; a gyökérokot vizsgálat után állapítjuk meg. A javítás akkor teljes, ha az eredeti eltérés megszűnik, és a hasonló okot is kezeljük, amennyiben lehetséges.