Kockázat és tesztelés

A kockázat egy jövőbeli, bizonytalan esemény lehetséges kedvezőtlen következménye. Két gyakori szempontja az előfordulás valószínűsége és a következmény hatása. Egy 1–3 skálás egyszerű tanórai modellben a kockázati szintet a két érték szorzataként szemléltethetjük: 3-as valószínűség és 3-as hatás 9-es becsült szintet ad. Ez rangsorolási segédlet, nem pontos tudományos mérőszám.

A becslést a konkrét környezethez kötjük. Egy tanulói portálon a dupla jelentkezés gyakorisága lehet mérsékelt, de a kapacitás és a visszaigazolás ellentmondása súlyos hatású. Egy kozmetikai elcsúszás gyakori lehet, mégis kisebb hatású. A csapat nem csak egyetlen számot vizsgál: fontos a felhasználók száma, a következmények és az eddigi hibák tapasztalata is.

Termékkockázat a termék minőségével és működésével kapcsolatos kedvezőtlen lehetőség: adatok elvesztése, téves pontszám, jogosulatlan hozzáférés vagy hosszú válaszidő. Projektkockázat a munkafolyamatot és annak célját veszélyezteti: nem érkezik időben a tesztkörnyezet, a szakértő nem elérhető, változó követelmény miatt csúszik a terv. A két típus összefügghet: a későn elkészült környezet miatt kevesebb teszt marad, így nagyobb termékkockázat kerülhet a kiadásba.

A kockázatkezelés több lépésből áll: azonosítjuk a kockázatot, értékeljük a valószínűséget és hatást, majd választ adunk rá és később újra értékeljük. A tesztelés egyik válasz a termékkockázatra, de nem az egyetlen: a szabály pontosítása, a tervezési változtatás vagy a működési korlát is csökkentheti a veszélyt.

A nagyobb hatású vagy nagyobb eséllyel jelentkező termékkockázathoz általában mélyebb vizsgálat és korábbi tesztelési prioritás tartozhat. Például jogosultsági hibára több szerepkörrel, hibás és határadattal, valamint regressziós próbával készülünk. A ritkán használt megjelenítési elem ellenőrzése is fontos lehet, de az időbeosztásban hátrébb kerülhet. A sorrendet meg kell tudni indokolni a döntéshozónak.

Ha a kockázat alacsonynak látszik, nem bizonyított, hogy nincs hiba. A becslés bizonytalan lehet, és a körülmények megváltozhatnak. Egy új funkció vagy korábbi hibajegy alapján a kockázati listát és a tesztkészletet felülvizsgáljuk. A projektkockázatra pedig más jellegű válasz is kellhet: pótkörnyezet, korábbi adatelőkészítés vagy ütemezési módosítás.

Két kockázat ugyanazt a pontszámot kaphatja eltérő okból. A dupla foglalás 2-es becsült valószínűséggel és 3-as hatással, a késő tesztkörnyezet pedig 3-as valószínűséggel és 2-es hatással 6-os szemléltető értéket adhat. Az első termékkockázat, amelyhez célzott párhuzamos foglalási teszt illik; a második projektkockázat, amelyre korábbi környezet-előkészítés vagy tartalék terv a válasz.

A pontozás akkor segít, ha ugyanazt a skálát következetesen alkalmazzuk és az indokokat láthatóvá tesszük. Új hibák, változó felhasználói szokás vagy módosított ütemezés után a becslést újra kell nézni. Az alacsony szám nem bizonyítja, hogy az adott terület hibátlan; csak a tervezés adott pillanatában alacsonyabb prioritást jelölhet.