Önismeret és kommunikáció · 2. óra

Önérvényesítés és önkifejezés

Saját igények megfogalmazása, határok és önreflexió

Az óra végére képes leszel…

  • Különbséget teszel passzív, támadó és határozott megszólalás között.
  • Én-üzenettel kérsz segítséget vagy jelzel határt.
  • Egyszerű önreflexiós kérdésekből személyes tanulási célt fogalmazol meg.
1. rész

A határozott megszólalás nem kiabálás

A projektmunkában gyakori, hogy valaki túl sok feladatot kap vagy nem érti a következő lépést. Passzív reakció, ha igent mond, de később nem tudja elvégezni; támadó reakció, ha a csapattársát hibáztatja. A határozott, együttműködő válasz megnevezi a helyzetet, a saját lehetőséget és egy megoldási javaslatot.

Az önérvényesítés mások érdekeivel együtt működik. Elmondhatod, hogy három feladatot nem tudsz egy délután alatt vállalni, és kérheted a prioritás tisztázását. A csapat közben megvizsgálja a határidőt és újraoszthatja a feladatokat.

Példa: „Ma a képek keresését el tudom végezni, a szöveg ellenőrzését nem. Melyik a fontosabb holnapra?”
2. rész

Én-üzenet és kérés

Hasznos szerkezet: amikor ez történik, ezt tapasztalom, erre lenne szükségem, ezt kérem. Az én-üzenet nem szépített szemrehányás; a „szerintem te mindig késel” továbbra is minősítés. A konkrét eseményről beszélj, és olyan kérést fogalmazz meg, amelyet a másik teljesíteni tud.

A kérésre érkezhet nemleges válasz. Ilyenkor a csapatnak további megoldást kell keresnie: módosítani az időtervet, csökkenteni a feladat terjedelmét vagy más támogatást kérni. A cél nem a vita megnyerése, hanem az elvégezhető közös munka.

Példa: „Amikor csak a bemutató napján látom a diákat, nem tudom ellenőrizni az adatokat. Kérlek, előző nap küldd át a vázlatot.”
3. rész

Önismereti kérdések felelősen

Egy rövid órai önreflexióban végiggondolhatod: mikor szólalsz meg könnyen, mikor kérsz segítséget, hogyan fogadod a kritikát és mely feladatok adnak energiát. Egy kérdéssor pillanatnyi tapasztalatokat gyűjt, nem diagnózis, és nem döntheti el egyedül, milyen szerepet kaphatsz a csapatban.

Az önértékeléshez társíts példát: „A múlt heti csoportban kétszer összefoglaltam a döntést.” Válassz egy kicsi kipróbálható célt, például a következő megbeszélésen legalább egy pontosító kérdés feltevését. Az eredményt a következő órán visszanézheted.

Példa: Reflexiós skála: 1–5 között mennyire könnyű segítséget kérnem? Utána írok egy helyzetet és egy következő lépést; a szám önmagában nem minősítés.

Csoportos gyakorlat: Mondatcsere párokban

Készítsetek három iskolai projekthelyzetet: késő anyag, túl sok feladat és félreértett utasítás.

  1. Az egyik diák felolvassa a helyzetet, a másik először egy kevéssé használható reakciót mond.
  2. Közösen alakítsátok át konkrét én-üzenetté és teljesíthető kéréssé.
  3. Cseréljetek szerepet, és próbáljátok ki a választ akkor is, ha a partner nemet mond.
  4. A csoport értékelje: van-e tény, saját hatás, kérés és közös következő lépés.

Megbeszélés: Ne a személyeket értékeljétek, hanem a megfogalmazás pontosságát és a megállapodás megvalósíthatóságát.

Próbáld ki önállóan!

A segítség és a mintamegoldás külön nyitható. Előbb készíts saját választ.

1. feladat

Fogalmazd át

„Soha semmit nem küldesz el időben!” Alakítsd át együttműködő kéréssé egy tegnapra várt ábra esetén.

Tipp megnyitása

Ne általánosíts a „soha” szóval; nevezd meg a konkrét ábrát és a szükséges időpontot.

Lehetséges megoldás

„A tegnapra tervezett ábra még nincs a közös mappában, ezért nem tudom befejezni a diát. Meg tudod osztani ma 16 óráig, vagy osszuk újra ezt a részt?”

2. feladat

Személyes cél

Válassz egy kommunikációs szokást, amelyet egy hétig gyakorolnál. Írj hozzá megfigyelhető sikerkritériumot.

Tipp megnyitása

A „jobb leszek” nem ellenőrizhető.

Lehetséges megoldás

„A következő két megbeszélésen összefoglalom a rám jutó feladatot és a határidőt, majd megkérdezem, jól értettem-e.”

Ellenőrizd magad!

Melyik mondat határozott és együttműködő?